Mire jó?

1. Megtudhatod, hogy mi zajlik a felhasználó fejében a termékkel való találkozás során - Mi az, amit értenek a felhasználók és mi az, amit nem
2. Tökéletesítheted a folyamatokat, hogy igazán pengék legyenek - Vagyis: a felhasználók az üzleti céljaidnak megfelelően használják a megoldásodat
3. Prototípusokon már a fejlesztés előtt ellenőrizheted, hogy jól működik-e a koncepció, és még azelőtt iterálhatsz - Nem kell egyből élesben tesztelned

A felhasználóra hallgass, ne az intuícióra

A moderátor által vezetett teszt során a résztvevőknek valós helyzeteket szimulálva, feladatokat kell megoldaniuk, mindezt hangosan kommentálva: mit és miért csinálnak. Eközben a UX kutatók megfigyelik a viselkedésüket és feljegyzik a visszajelzéseket. Az így nyert tapasztalatok segítenek kiszűrni a design problémás elemeit, rámutatnak arra, hogy milyen irányba fejleszthető a weboldal és egyúttal többet tudhatunk meg a célközönség preferenciáiról is.

Mikor érdemes megoldásainkat usability teszttel validálni?

Mindig! Tesztelni ugyanis nem csak a végleges felületet lehet. Sőt! A tervezés korai fázisaiban, még korlátozott funkciókkal rendelkező, drótvázakkal vagy prototípusokkal végzett usability tesztek rengeteget segítenek abban, hogy ne pazaroljunk értékes termékfejlesztési időt és erőforrásokat rosszul működő megoldásokra.

Hány fő az ideális egy usability teszthez?

Azt gondolhatnánk, hogy érdemes minél nagyobb alanyszámmal dolgozni, hiszen akkor annál több felhasználói probléma szűrhető ki. Ezzel szemben a szakmai konszenzus az, hogy egy validációs körben egy prototípust elég 5 felhasználóval tesztelni (tehát ha asztali és mobil verziót is tesztelünk az 10 főt jelent). Jakob Nielsen és Richard Lauder 2000-es kutatása azt bizonyította, hogy az első 5 tesztelő azonosítani tudja a problémás részek 85%-át. Ezt követően a hatékonyság exponenciálisan csökken és a maradék 15% kiszűréséhez további 10 tesztalanyt kell bevonni. Ezt viszont jelentős idő és anyagi ráfordítást igényel. Ha ez rendelkezésre áll és tudunk például 20 fővel tesztelni, akkor viszont megéri több tesztkört lefuttatni!

Hogyan néz ki egy ilyen teszt?

A moderátor vezetésével előre meghatározott kérdések mentén irányítja a kutatást és biztosítja, hogy a teszt résztvevői komfortosan érezzék magukat (hangsúlyozva, hogy nem a tesztalanyt, hanem a terméket teszteljük). Az alanyokat egyesével behívva, egy másik designer/kutató („megfigyelő”) részvételével jegyzetek és videófelvételek készülnek a teljes folyamatról. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a feladatmegoldások és reakciók visszanézhetőek és kielemezhetőek legyenek. A moderátor nem avatkozhat közbe, és a kérdéseket is úgy kell feltennie, hogy azzal ne befolyásolja és vezesse a felhasználó döntéseit. A problémás részek kifejtésére a tesztet követően nyílik lehetőség. Ilyenkor az alanyok lehetőséget kapnak, hogy megosszák érzéseiket, gondolataikat, tapasztalataikat a felhasználói felülettel kapcsolatban.

Ha mélyebbre szeretnénk ásni és több információra lenne szükségünk a felhasználóink gondolkodásáról, egy másik kvalitatív UX kutatási eszközhöz, a felhasználó interjúhoz (user interview) is nyúlhatunk. Ez esetben kizárólag a felhasználók saját elmondása alapján tudunk tanulságokat levonni a termék használatról. A felhasználói interjúkról egy másik bejegyzésben írunk részletesebben.

Milyen usability teszt fajtákról beszélhetünk?

A teszt történhet élőben, általában egy speciálisan erre a célra kialakított irodában (usability lab test), de elvégezhető online is (moderated remote usability test), ilyenkor képernyőmegosztó programokkal lehet a résztvevő tevékenységét figyelni és rögzíteni. Ezek a típusú tesztek általában 50-60 percig tartanak és ami a legfontosabb, hogy mindegyik moderált formában történik, tehát egy UX szakember jelenlétében zajlanak. Ez alapvető különbség egy másik teszt típussal, az online automatizált teszttel (unmoderated remote usability test) szemben. Ilyenkor a felhasználó kap egy linket, és egyedül kell végrehajtania a feladatokat, mi pedig csak később tudjuk átnézni és kiértékelni a tesztről készített felvételt. A módszer hátránya a moderált teszttel szemben, hogy nem tudunk rákérdezni a problémás pontokra vagy akár közbeavatkozni, ha a felhasználó elakad valahol. Így a folyamat egészével kapcsolatban nem kapunk visszajelzést - viszont könnyebben lehet általa elérni nagyobb felhasználói bázist.

Hogyan használja a usability tesztet a 22.design?

A 22.designál, a usability tesztet tartjuk a legfontosabb validációs eszköznek, ezért minden projekt esetében személyre szabottan alakítjuk ki, hogy hány felhasználói tesztet és hány körben szervezünk. Alapvetően mi is az 5 felhasználós elvet követjük, ami egy webes projekt esetében 5-5 tesztet jelent, asztali és mobil nézetben is.