Vissza

Kommandósok a felhasználói dzsungelben, azaz a Field research

2021.02.27.
2 perc

A terepkutatás során a felhasználók viselkedését és termék használatát vizsgáljuk, valós környezeti helyzetben. A UX designer előtt álló legnagyobb kihívás, hogy ne szimplán saját szakmai előfeltevései, vagy az ügyfél igényei és meggyőződései alapján tervezzen, hanem azt tartsa szem előtt, hogy valójában mire van szüksége a felhasználónak. Erről pedig csak úgy tudunk meggyőződni, ha minél közelebbről megismerjük a felhasználó gondolkodását, illetve konkrétan azzal a kontextussal, amiben a terméket vagy szolgáltatást használja.

Miért használjuk előszeretettel a field research-öt?

Különböző kutatási módszerek állnak rendelkezésünkre adatgyűjtésre a felhasználói viselkedés kapcsán (analitika, kérdőívek, tesztek, stb.), ám ezek az eszközök sem mindig adnak kellő információt arról, hogy miért és hogyan végeznek el egy konkrét feladatot az adott felületen az egyes felhasználók. Arra sem kapunk választ, hogy a végrehajtást övező körülmények befolyásolják-e ezt a viselkedési mechanizmust, de arra sem, hogy milyen problémákkal szembesülnek és mik azok a pontok, amik frusztrációhoz vezetnek. A tervezéshez viszont elengedhetetlen, hogy átfogó képet és gyakorlati ismereteket szerezzünk a célcsoport mikro- és makrokörnyezetéről.

Erre, a tervezőasztal mellől, nincs lehetőségünk. Ezért szükséges a „nézetváltás”. A leghatékonyabb módszer erre a field research, vagyis a természetes közegükben, adott élethelyzetükben figyelhetjük meg a célcsoportot. Például egy útvonaltervező applikációt használó felhasználót amikor beszállnak az autójába (közösségi közlekedés esetében már a megállóban), vagy a vásárlókat vásárlás közben a boltban. Olyan szempontokat, váratlan részleteket fedezhetünk fel ilyen módon, amikre előzetesen nem vettünk számításba. Az így megszerzett tudással, a field research során kialakult tapasztalatokra tudunk alapozni, illetve kidolgozni a perszónákat, vizsgálni a felhasználói útvonalakat.

Hogyan működik a field research a 22.design-nál?

Fontosnak tartjuk, hogy konkrét tervvel és megfelelő előkészületek után érkezzünk a terepre. Például ne olyan idősávban kezdjük a kutatást, amikor előre lehet tudni, hogy az üzlet kongani fog az ürességtől.

A kutatást passzív, azaz inkább megfigyelőként veszünk részt, vagy aktív, a célcsoporttal interakcióba lépve végezzük. Előbbi esetben egyfajta „árnyékként” vagyunk jelen a felhasználó környezetében. Nem teszünk fel kérdéseket, nem zökkentjük ki őket, csak megfigyeljük, hogy mit és hogyan csinálnak. Mindig van különbség aközött, hogy a felhasználók hogyan számolnak be tevékenységükről, és aközött, amit valójában véghez visznek.

Ezt kiegészítve az aktív módszerrel, beszélgetést kezdeményezünk és előre meghatározott kérdéskörök mentén próbáljuk kideríteni a tapasztalataikat, feltárni a hiányosságokat, problémákat. Az interjúnál kötetlenebb formában, a beszélgetés szabadon áramlását biztosítjuk.
Az antropológia ezt etnográfiai kutatásnak hívja. A megközelítés lényege: a kutató „beépül” a megfigyelt kutatási környezetbe, a csoport részévé válik. Ugyanazokat a feladatokat kell elvégeznie és ennek köszönhetően, hasonló impulzusok érik, mint magát a felhasználót. Ez segít jobban megérteni azt a kontextust, amiben a projektünk elhelyezkedik, és azoknak a mentális modelljét, akik számára tervezünk.

Mi a 22 Design Stúdiónál a field research-öt elengedhetetlennek tartjuk, és a legtöbb esetben ezzel is indítjuk el a projektet.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa.