Mikor használunk heurisztikus elemzést?

A kezdeti fázisban alkalmazzuk annak érdekében, hogy felmérhessük egy működő felület használhatóságát, még azelőtt, hogy a design tervezés megindulna, illetve a valós felhasználókkal folytatott, idő és költségigényes tesztek megkezdődnének. Az heurisztikus audit keretén belül akár versenytársakat is lehet elemezni, még a redesign előtt.

Mit vizsgálunk ilyenkor?

A UX heurisztikai szakirodalom több száz kritériumot ismer, amiket egy adott oldal vagy termék esetében specifikusan lehet alkalmazni. Létezik azonban néhány univerzális szempont, amit minden alkalommal figyelembe kell vennünk. Egy heurisztikus elemzés során megvizsgáljuk, hogy az adott oldal elég visszajelzést és irányítási szabadságot ad-e a felhasználóknak (navigáció, breadcrumb), hogy a való életből ismerős kifejezéseket, koncepciókat használ-e szakzsargon helyett. Alapvető vizsgálati szempontok közé tartozik: hogy a felhasználó mennyire kap segítséget a hibák elkerülésében, illetve ha hibázik, megfelelő magyarázatot szolgáltat-e az oldal, biztosítva van-e visszalépési, visszavonási lehetőség. Ezen kívül át kell nézni, hogy egységes-e az oldal vizuálisan, működésében, szóhasználatában, ezáltal az eltérő felhasználói csoportok használási szokásaihoz mennyire igazodik. A felsorolt példák többsége, a heurisztikus elemzésben mai napig etalonnak számító, Jacob Nielsen és Rolf Molich által 1990-ben összeállított “interaction design” tízparancsolatából származik. Azonban minden eset egyediségéből fakadóan a vizsgálati szempontok projektenként változnak.